A tanulmány azt mutatja, hogy a tengeri sünök valójában a legtisztább formájú fej

A tanulmány azt mutatja, hogy a tengeri sünök valójában a legtisztább formájú fej

A tanulmány szerint a tengeri sünök – más szavakkal – tövisekkel borított agyak. Komplex evolúciós utakon egyes állatok leküzdik az akadályokat. Például egy közönséges tengeri sün, amelynek egész testében akut idegrendszer alakult ki, fényérzékeny sejtekkel, amelyek szerkezete hasonlít az emberi szeméhez.

A tanulmány azt mutatja, hogy a tengeri sünök valójában a legtisztább formájú fej

Új fordulópont az állat fejlődésében

A tengeri sün, egy kerek, tüskés lény, amely az óceán fenekén él, a Science Advances folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint teljesen fejetlen. Nincs más testrésze, de meglepően összetett idegrendszere van, amely a szerzők szerint egy „test-agy”.

Ez az idegrendszer nem pusztán differenciálatlan neuroncsoport, hanem egy komplex sejthálózat, amely nagyon hasonlít a gerinces agy szerkezetére. Emellett több fényérzékeny sejt – fotoreceptor – is található benne, ami arra utal, hogy ezek a lények valaha látással rendelkezhettek.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a hagyományos központi idegrendszerrel nem rendelkező állatok agyszerű szervezetet alakíthatnak ki” — mondta Jack Ulrich-Luther, a tanulmány vezető szerzője és a Berlini Természettudományi Múzeum kutatója. „Ez alapvetően megváltoztatja a komplex idegrendszer evolúciójának megértését.”

A fiatal sündisznók élete

Sok állatnak — beleértve az embereket is — kétoldalú szimmetriája van. A tengeri sünök és rokonaik, például a tengeri csillag és a tengeri uborka, kezdetben szintén ilyenek, majd metamorfózison mennek keresztül, amelynek eredményeként pentaradiális szimmetriát alakítanak ki: a test körkörös, és öt részre oszlik.

A tudomány régóta érdekelt ezeknek a lényeknek a különleges evolúciós útjában, ám eddig a kutatások főleg a premetamorfózisra fókuszáltak.

Ezért egy kutatócsoport először feltárta a tengeri sün genomjának titkait az átalakulás folyamatában: hogyan hozhat létre egy genom két ilyen különböző testszerkezeti tervet? Mélyreható genetikai elemzést végeztek olyan tengeri sünökön, amelyek frissen fejezték be átalakulásukat, hogy meghatározzák, mely sejtek felelősek ezekért a változásokért.

Felejtsd el az idegeneket

A vizsgálat során a kutatók valami még szokatlanabbra bukkantak: egy váratlanul fejlett idegsejt-hálózatra, amely a sündisznó egész testét átszövi. A teste lényegében egy óriási fej, és minden olyan gén, amely más lények belső szerveit határozza meg, benne található.

A tanulmány megállapította, hogy ezek a neurális klaszterek jóval összetettebbek, mint egy egyszerű hálózat összekapcsolt neuronokból és ganglionokból. Ez ellentmond annak a korábbi elképzelésnek, miszerint a tengeri sünök szerkezete viszonylag „egyszerű”, mivel hiányzik belőlük a központosított agy.

Egy új kutatás rendkívül változatos, magasan specializált neuronális sejtek és neuropeptidek családját azonosította. Emellett olyan fotoreceptorokat is találtak, amelyek képesek több fehérjét kombinálni a fény ingereinek detektálására és feldolgozására.

Több mint egyszerű tüskés lények

Valójában a tengeri sünök sokkal összetettebbek, mint azt korábban feltételezték. Úgy tűnik, sokkal többet érzékelhetnek környezetükből — és a legújabb felfedezések valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Scroll to Top