A madárinfluenza (H5N1) nemcsak a házi baromfit, hanem a vadon élő állatokat is egyre súlyosabban érinti világszerte. A Földművelésügyi Minisztérium karantént rendelt el az ország összes baromfitelepen a vírus terjedésének megfékezésére, miután 14 kitörést regisztráltak a baromfi, 5-öt fogságban, és 95-öt vadon élő állatok körében.
A vírus terjedése és hatása a vadon élő állatokra
A legújabb kutatások szerint a H5N1 vírus már nemcsak madarak között terjed, hanem emlősök között is. Megfigyelték például oroszlánfókákon, rókákon és martenseken, sőt bizonyos esetekben emberekre is átterjedhet. 2024 márciusától 2025 júliusáig a fertőzött emlősfajok száma közel 50%-kal nőtt, elérve a 74-et.
Egyes fajok populációja drámai mértékben csökkent:
- A déli elefántfókák nőstényeinek száma 2022 és 2024 között 47%-kal esett Dél-Georgia szigetén, ami körülbelül 53 000 nőstény eltűnését jelenti.
- Dél-Amerika egyes területein az elefántfókák populációja akár 70%-kal csökkent a H5N1 miatt.
Ez a visszaesés példátlan, mivel normál években a populáció ingadozása csupán 3–7% között szokott lenni. A hosszú életű fajoknál, mint a déli elefántfókák, a rövid távú populációcsökkenés hosszú távú ökológiai következményekkel járhat.
Antarktisz és a H5N1 vírus
Az Antarktisz, bár távoli és érintetlen terület, nem mentes a madárinfluenzától:
- 2025 januárja és februárja között a H5N1 vírus jelenlétét dokumentálták a Weddell-tenger és a Nyugat-Antarktiszi félsziget 24 helyszínén, 188 állatban, 13 fajból.
- Fertőzött fajok: 9 madárfaj (pl. Adelie-, csőrös- és Pápua-pingvinek) és 4 emlősfaj (pl. antarktiszi farkas és kenguru fóka).
- A vírus jelenléte példátlan kihívást jelent a természetvédelem számára, mivel sok antarktiszi madárfaj már így is veszélyeztetett az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás miatt.
Globális következmények és szakértői figyelmeztetések
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a madárinfluenza nem csupán helyi probléma, hanem globális fenyegetés, amely mind a háziállatokat, mind a távoli vadon élő fajokat érinti. Az elterjedés évtizedekig érezhető hatásokat okozhat, ezért a szakemberek a folyamatos globális megfigyelést tartják elengedhetetlennek.
Dr. Connor Bamford fókaökológus szerint a H5N1 hatása az Antarktiszra „valóban riasztó”, mivel a populációk stabilitása és a hosszú életű fajok fennmaradása veszélybe kerül.
Ez a jelenség kiemeli a természetvédelmi intézkedések és a globális járványügyi monitoring szükségességét, az Antarktisztól a világ minden tájáig.
