Egy ősi rejtély új magyarázata
A neandervölgyiek kihalása évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. Körülbelül 40 000 évvel ezelőtt tűntek el, feltűnően egybeesve a Homo sapiens Eurázsiába érkezésével. Sokáig úgy hittük, hogy vagy a verseny, vagy az éghajlatváltozás pusztította el őket.
Egy új, a Scientific Reports folyóiratban megjelent kutatás azonban radikálisan más képet fest: a neandervölgyiek nem haltak ki – beolvadtak belénk.
Új modell: eltűnés katasztrófa nélkül
A hagyományos elméletek két fő csapásirányt követtek:
- Versenyhipotézis: a Homo sapiens fejlettebb vadász, rugalmasabb, szervezettebb volt, így kiszorította a neandervölgyieket.
- Ökológiai hipotézis: a gyors, szélsőséges éghajlatváltozás miatt a neandervölgyi populáció összeomlott.
Az új kutatás ezzel szakít. Egy matematikai modellt mutat be, amely nincs tekintettel sem háborúra, sem kognitív fölényre, sem katasztrófára. Ehelyett a legfontosabb tényezőkre koncentrál: a demográfiára és a genetikai sodródásra.
A „vidoneutrális sodródás” – hogyan tűnhet el egy faj teljes pusztulás nélkül?
A kutatók szerint a kulcs az volt, hogy az Afrikából érkező Homo sapiens népessége sokkal nagyobb volt, mint a már Eurázsiában élő neandervölgyieké. Ez a nagy populáció valóságos „demográfiai óceánként” áramlott a kisebb neandervölgyi közösségek mellé.
A közelség miatt a két faj folyamatosan kereszteződött, és termékeny utódokat hozott létre. A kutatók szerint ez nem egyszeri találkozás volt, hanem állandó génáramlás:
„Olyan volt, mintha egy pohár neandervölgyi vizet öntenénk a Homo sapiens óceánjába.”
A kisebb populáció génjei idővel feloldódtak a nagyobban. Ez nem gyors folyamat volt — a modell szerint 10 000–30 000 évig tartott, pontosan annyi ideig, ameddig a két faj együtt élt Eurázsiában.
Valóban kihalás történt – vagy valami más?
A kutatók szerint ez a jelenség nem írható le egyszerű „kihalásként”. Sokkal pontosabb kifejezés az asszimilációval történő fúzió.
A neandervölgyiek genetikailag mint különálló csoport tűntek el, de örökségük máig bennünk él.
A modell nem zárja ki, hogy a verseny vagy az éghajlatváltozás is szerepet játszhatott. De megmutatja, hogy önmagában a genetikai beolvadás is elég ahhoz, hogy megmagyarázza eltűnésüket.
Neandervölgyi örökség a modern emberben
Ma az eurázsiai származású emberek DNS-ének 1–4%-a neandervölgyi eredetű. Ez a genetikai örökség befolyásolja többek között:
- immunrendszerünk működését,
- a bőr és a haj bizonyos tulajdonságait,
- sőt, néhány viselkedési és anyagcsere-folyamatot is.
A tudósok szerint mindez azt bizonyítja:
a neandervölgyiek nem tűntek el – bennünk élnek tovább.
