A vonatok kulcsfontosságú szereplői a globális közlekedésnek, de az ausztráliai BHP vasércvonat 2001-ben történelmet írt: a világ leghosszabb vonatává vált.
Hogyan született meg a rekordvonat?
A Pilbara régió bányászati ipara a 1990-es évek végére komoly logisztikai kihívásokkal szembesült: hatalmas mennyiségű vasércet kellett szállítani a bánya és az exportkikötők között. A hagyományos módszerek – több rövidebb vonat – nem voltak hatékonyak, mert növelték volna az üzemanyagköltséget, a személyzet szükségletét és az infrastruktúra terhelését.
A BHP megoldása egy óriási vonat létrehozása volt, amely egyszerre szállíthatta a hatalmas mennyiséget.
A vonat adatai – elképesztő méretek
- Hossz: 7,353 km
- Kocsik száma: 682
- Kerék: 5,648
- Bruttó tömeg: ~100,000 tonna
- Mozdonyok: 8 AC6000CW, mindegyik 6,000 LE
Képzeljük el: ez a vonat 22 Eiffel-torony hosszúságú egymás után.
Az elosztott energia forradalma
A kulcs a LOCOTROL rendszer volt, amely rádiófrekvenciás kapcsolaton keresztül szinkronizálta a mozdonyokat:
- Egyenletes vonóerő az egész vonaton
- Csökkentett oldalirányú erő és kanyarodási súrlódás
- Kevesebb kerék kopás és kisebb kisiklás kockázat
- 4–6%-kal alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás
Ez a technológia lehetővé tette, hogy a világ leghosszabb vonatát biztonságosan és hatékonyan működtessék.
Mi történt azóta?
A BHP a rekordkísérlet után kis méretű, de hosszú vonatokat használ:
- Hossz: ~3 km
- Mozdonyok száma: 4
- Kocsik száma: ~270
- Bruttó tömeg: ~40,000 tonna
A következő lépések:
- Villamosítás a károsanyag-kibocsátás csökkentésére
- Regeneratív fékezés az akkumulátorok töltésére
- Más ausztrál vállalatok is kísérleteznek a technológiával
Érdekesség: bár a világ leghosszabb vonata egyszeri esemény volt, a technológia alapelvei ma is élnek, és a modern bányászat hatékonyságának alapját képezik.
