Mi ez a holdak és bolygók „gyára”, amelyet a NASA fedezett fel?
A NASA bejelentette, hogy a James Webb űrtávcső (JWST) segítségével a CT Cha B rendszerben egy fiatal exobolygó körül olyan forgó korongot (diszk) azonosítottak, amely a holdak és bolygók „építőelemeit” tartalmazza. A rendszer mintegy 625 fényévnyire található a Földtől.
Ez a korong hét fontos széntartalmú molekulát tartalmaz – például diacetilént, hidrogén-cianidot, acetilént, etánt, szén-dioxidot és benzolt –, amelyek potenciálisan az égitestek alapvető építőkövei lehetnek.
Ez az első közvetlen kémiai elemzés olyan korongon, amely holdképződéshez szükséges összetevőkkel bír, még ha magukat a holdakat nem is látták közvetlenül.
James Webb megfigyelései: betekintés világok születésébe
A JWST MIRI (középinfravörös) műszerével végzett spektrális megfigyelések lehetővé tették, hogy a kutatók behatoljanak a szülőcsillag fényébe, és kimutassák a korong molekuláris aláírásait.
Kimutatták a korong fizikáját és kémiai összetételét – ezáltal megerősítve, hogy az anyag valóban egy „űrlaboratórium”, ahol bolygók és holdak alakulhatnak ki. Sierra Grant és Gabriele Cunho vezetésével folytatott kutatás bemutatja, hogy milyen anyag halmozódik fel, és milyen folyamatok vezethetnek a holdképződéshez.
Mi a jelentősége ennek a felfedezésnek a Naprendszerünk és az élet keresése szempontjából?
Ez a korong egy olyan állapotot tükröz, amely nagyon hasonlít a korai Naprendszer körülményeihez — ahol gázóriások, például a Jupiter körül kialakuló holdak (Europa, Ganymedes, Io, Callisto) jöhettek létre.
Mivel a galaxisban lévő holdak száma akár meghaladhatja a bolygókét, és némelyikük potenciálisan alkalmas lehet az élet számára, a felfedezés jelentős az asztrobiológia számára.
A JWST segítségével valós időben figyelhetjük meg azokat a folyamatokat, amelyek milliárd éve zajlottak a saját rendszerünkben: a bolygók képződésétől a szerves kémia kialakulásáig, ami például olyan holdakon vezethet óceánokhoz, mint az Europa.
