A szenvedés vagy az élvezet, amit néha „élet dolgainak” nevezünk, gyakori beszélgetési témává válik, mert meg kell osztanunk másokkal az érzelmeket és a gondolatokat. De ritkán gondolkodunk azon, amit objektíven tudunk arról a témáról, amelyet meg akarunk vitatni barátaival vagy családjával. A „létfontosságú dolgok” gyakran személyes vagy társadalmi eseményekre vagy pszichológiai vagy pszichoszociális jelentőségű tényekre utalnak.
A pszichológiai tudomány és gyakorlat bármely területen, amikor szorosan kapcsolódnak egymáshoz, olyan információkat és ismereteket nyújt számunkra, amelyek lehetővé teszik a világosabb és határozottabb megértést arról, mi történik velünk.
Pszichológia: hogyan működünk?
A pszichológia, mint bármely tudományág, akadályokkal szembesül — terminológia, az adatok összetettsége, kutatási módszerek korlátai stb. Ezek bonyolítják a tudományos tudás átadását.
Az egyszerű, világos és naprakész információk azonban segítenek megérteni mindennapi nehézségeinket. Egyre nagyobb szükség van arra, hogy választ kapjunk olyan kérdésekre, mint:
– hogyan működnek az érzelmeink?
– miért szorongunk időnként?
– miért rontjuk el akaratlanul a kapcsolatainkat?
Az élet időkeretei és a serdülőkor átmenete
Az életnek világos időkeretei és forgatókönyvei vannak, amelyek között mozogva döntéseket hozunk. Csendesebb és stresszesebb időszakok váltakoznak.
A gyermekkorból a serdülőkorba való átmenet különösen változásokkal teli időszak, amely erős kétségeket és aggodalmakat válthat ki: ez a fiatalság kora.
A serdülők hátizsákja: kihívások és terhek
A serdülők új kognitív, kreatív és művészi képességeket fejlesztenek, valamint új szokásokat alakítanak ki (higiénia, táplálkozás, alvás). Új hobbik, barátságok, társadalmi kapcsolatok is megjelennek — vagy éppen elutasítás és izoláció.
A személyiség változása és az érzelmi egyensúly megtalálása kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha súlyos jelenségek jelennek meg: önkárosítás, öngyilkossági gondolatok, agresszió, zaklatás.
Ezek a fájdalmas események tudományos ismereteket igényelnek: hogyan jutottunk idáig? mit lehetett volna megelőzni? hogyan kezelhető a veszteség, a bűntudat vagy az erőszak?
Hogyan lehet megbirkózni a serdülőkorral?
A serdülőkor fizikai, hormonális, neurofiziológiai, kognitív és érzelmi változásainak megértése segíti a felnőtteket abban, hogy megfelelőbben reagáljanak a nehéz helyzetekre.
A családoknak, tanároknak és szakembereknek tisztában kell lenniük a serdülők új társadalmi-érzelmi igényeivel: identitáskeresés, siker iránti vágy, társas elutasítás vagy elfogadás.
Ezek a tényezők sérülékenyebbé teszik őket.
A zaklatás és a serdülőkori krízisek összetettsége
Az iskolai zaklatás esetei rámutatnak arra, mennyire fontos megérteni a serdülőkor pszichológiáját, valamint az átmenetet gyermekkor, serdülőkor és felnőttkor között.
A mentális egészség problémái ritkán jelennek meg hirtelen:
– az affektív–kognitív egyensúly felborulása,
– szorongás, melankólia, depresszió,
– harag, empátiahiány,
– autoagresszió, öngyilkosság vagy akár agresszió mások felé
mind a jéghegy csúcsa.
Pszichológiai tudás átadása mint társadalmi felelősség
A kommunikáció célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a mindennapi kérdésekről, amelyek megvilágítják a fejlődés- és neveléslélektan összefüggéseit.
A fejlődés, a képzés és a pozitív pszichológia szempontjából közelítjük meg a helyzeteket, hangsúlyozva, hogy a tudományos pszichológia feladata érthető formában eljuttatni tudását a nyilvánossághoz.
Ezt nevezzük tudástranszfernek — erkölcsi kötelesség kutatóknak és médiának egyaránt.
