Bizonyos szavak és kifejezések a mindennapi beszélgetésekben látszólag ártalmatlanok, mégis gyorsan irritálóvá tehetnek minket a másik fél számára. Négy szó különösen veszélyes, ha nem figyelünk a használatára.
1. „De” – az empátia gyilkosa
A „de” szó a beszélgetések egyik leglassítóbb eleme.
Ha így kezdünk egy mondatot: „értem, mire gondolsz, de…”, az üzenet gyakran ellentmondásosnak és elutasítónak hangzik. A másik fél azonnal úgy érezheti, hogy lekicsinyeljük a véleményét.
Nyelvi trükk: cseréljük a „de” szót az „és”-re.
Példa: „értem, mire gondolsz, és én is látom ezt a nézőpontot…”
Ez a változtatás hidat épít, nem falat, és tiszteletteljes, nyitott hangot kölcsönöz a beszélgetésnek.
2. „Fogalmam sincs” – őszinte, de tervezhetetlen
A „fogalmam sincs” kifejezés őszintének tűnhet, de gyakran közömbösnek vagy tehetetlennek hangzik. A beszélgetés gyorsan zsákutcába kerülhet, és zárkózott benyomást kelthetünk.
Jó alternatívák:
- „Jó kérdés, nem vagyok biztos benne, de utánanézek.”
- „Még nem gondoltam rá, te mit gondolsz?”
Ezzel érdeklődést és együttgondolkodást mutatunk, miközben nem zárkózunk el a párbeszédtől.
3. „Valójában” – a bizonytalanság kódszava
A „valójában” ártalmatlannak hangzik, de gyakran csökkenti a kijelentés súlyát, mintha kétségbe vonnánk saját szavainkat.
Példa: „Valójában nagyon boldog vagyok” → bizonytalanságot sugall.
Jobb megfogalmazás:
- „Elégedett vagyok.”
- Ha szeretnénk hozzátenni valamit: „Elégedett vagyok, és látok fejlődési lehetőséget.”
A tisztább, magabiztos nyelv bizalmat épít, és vonzóbbá teszi a kommunikációt.
4. „Problematikus” – negatív már a kezdésnél
A „problémás” szó azonnal negatív fókuszt ad a beszélgetésnek, még mielőtt bármi konkrét történne.
Például: „Ezt kissé problematikusnak találom” → elutasítónak és kritikainak hangzik.
Pozitív alternatíva:
- „Ezt kihívásnak látom.”
- „Meg kell vitatnunk néhány pontot.”
Ezzel a hangsúlyt a megoldásokra és együttműködésre helyezzük, nem a problémára.
