Három üzenet a világegyetem hajnalából – asztrofizikusok áttörése a kozmikus fátyol mögött
Az Univerzum első 380 000 éve sokáig rejtély maradt – a fizikusok számára ez az időszak volt a „kozmikus sötétség kora”, amelyről közvetlen megfigyelés eddig nem állt rendelkezésre. Egy új kutatás azonban három lehetséges jelet azonosított ebből az ősi korszakból, amelyek feltárhatják a világegyetem legkorábbi történetét.
A kozmosz első évei – a nagy ismeretlen
A Nagy Bumm után a világegyetem rendkívül forró és sűrű volt. Csak 380 000 évvel később hűlt le annyira, hogy az első atomok létrejöhessenek.
Ekkor vált szét az anyag és a sugárzás – és megszületett a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB), amely ma is minden irányból körülvesz minket.
Ez a háttérsugárzás azonban eltakarja mindazt, ami előtte történt. A tudósok számára ez olyan, mintha egy áttörhetetlen függöny takarná el a világegyetem legelső pillanatait – a sötét anyag keletkezését, az infláció kezdetét vagy akár a párhuzamos univerzumok esetleges kialakulását.
Három „kozmikus küldött” a múltból
Az új kutatás szerint létezhet háromféle jel, amely át tudott hatolni ezen a fátyolon:
- Ős-neutrínók – ezek a rendkívül gyenge kölcsönhatású részecskék már a világegyetem legelső pillanataiban keletkezhettek, és még ma is áthatolhatnak az Univerzumon anélkül, hogy bármi megállítaná őket.
- Lágy röntgensugárzás-csúcs – egyes feltételezések szerint a korai kozmikus robbanások során keletkezett gyenge röntgensugarak még mindig kimutathatók speciális távcsövekkel.
- A háttérsugárzás finom hőfoltjai – a mikrohullámú háttérben észlelt apró hőmérséklet-ingadozások a korai univerzum anyageloszlását tükrözhetik, és elárulhatják, hogyan született az első struktúra.
Miért kulcsfontosságú ez a felfedezés?
A fizikusok évtizedek óta keresik a módját, hogy a Nagy Bumm utáni legelső pillanatokba betekintést nyerjenek.
Ha ezek a „kozmikus üzenetek” valóban a korai Univerzumból származnak, az alapjaiban változtathatja meg a világegyetem eredetéről alkotott képünket.
Lehetségessé válna például:
- a kozmikus infláció bizonyítása vagy cáfolata,
- a sötét anyag eredetének feltárása,
- valamint a multiverzum-elméletek kísérleti tesztelése.
Az első fényen túl – a jövő távcsövei
A kutatók remélik, hogy a következő évtizedben üzembe helyezett nagy érzékenységű neutrínó-detektorok és űrteleszkópok képesek lesznek ezeket a finom jeleket kimutatni.
Ahogy Suvrat Mahadevan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem asztrofizikusa fogalmazott:
„Ezek a jelek olyanok, mint üvegdarabok egy ősi, széttört ablakból – ha összerakjuk őket, talán először pillanthatunk a világegyetem valódi születésére.”
